Az office people Personalmanagement GmbH (a továbbiakban „munkaerő-bérbeadó” vagy „megbízott”) a német munkaerő-kölcsönzési törvényben (AÜG), a munkaerő-kölcsönzési szerződésben (AÜV) és a jelen általános üzleti feltételekben (ÁÜF) foglalt rendelkezések alapján, a kölcsönbeadó esetleges ellentétes és/vagy eltérő feltételeinek kizárásával ideiglenes munkavállalókat bocsát az ügyfél (a továbbiakban „munkaerő-kölcsönvevő” vagy „megbízó”) rendelkezésére.

A munkaerő-bérbeadó rendelkezik az AÜG 1. § (1) bekezdése szerinti határozatlan idejű munkaerő-kölcsönzési engedéllyel, amelyet legutóbb a düsseldorfi szövetségi munkaügyi hivatal (Agentur für Arbeit Düsseldorf) adott ki 2008. 07. 21-én, Düsseldorfban.

Az AÜV megkötése nem hoz létre munkaviszonyt az ideiglenes munkavállaló és a megbízó között. A munkaerő-szolgáltató az ideiglenes munkavállaló munkáltatója. A munkaerő-szolgáltató biztosítja a megbízót, hogy csak a munkaerő-szolgáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalókat közvetítenek ki. A megbízó biztosítja, hogy sem nyíltan (nyilvánosságra hozott munkaerő-kölcsönzés), sem burkoltan (burkolt munkaerő-kölcsönzés, pl. színlelt munkaszerződések útján) nem közvetít ideiglenes munkavállalókat (nincs lánckölcsönzés). A megbízónál történő alkalmazás időtartama alatt a megbízó felelős a munkával kapcsolatos utasítási jog gyakorlásáért. A megbízó csak olyan tevékenységekkel bízhat meg ideiglenes munkavállalókat, amelyek a munkaerő-szolgáltatóval szerződésben rögzített tevékenységi körbe tartoznak, és amelyek megfelelnek az adott ideiglenes munkavállaló képzési szintjének. Minden más tekintetben az irányítás joga a munkaerő-szolgáltatót illeti meg.

A megbízó az ideiglenes munkavállaló munkahelyén a munkavédelmi intézkedésekkel összefüggésben gondossági kötelezettséget vállal (BGB 618. §, AÜG 11. § (6) bekezdés). A megbízó e tekintetben mentesíti a munkaerő-szolgáltatót az ideiglenes munkavállaló, valamint más harmadik felek mindennemű olyan követelése alól, amely e kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítéséből ered. Amennyiben a kölcsönzött munkavállalók alkalmazásához hatósági engedélyek szükségesek vagy szükségessé válnak, a megbízó vállalja, hogy az ideiglenes munkavállaló foglalkoztatásának megkezdése előtt beszerzi ezeket az engedélyeket, és kérésre benyújtja azokat a munkaerő-szolgáltatónak. A megbízónak kötelessége betartani a törvényes munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat. A megbízó kötelessége különösen az ideiglenes munkavállaló munkájával kapcsolatos veszélyeket az ideiglenes munkavállaló munkába állása előtt meghatározni az ArbSchG 5. szakaszának megfelelően, és a technika állásának megfelelő védőintézkedésekről gondoskodni az ideiglenes munkavállaló munkába állása előtt, az ideiglenes munkavállalót a munkába állás előtt az ArbSchG 12. szakaszának megfelelően megfelelő oktatásban részesíteni az adott munkahelyen a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatban, továbbá megvalósítani az ArbZG előírásait az adott alkalmazásra vonatkozóan a megbízó vállalatánál. A megbízónak dokumentálnia kell az ideiglenes munkavállalók oktatását, és ezt másolatban át kell adnia a munkaerő-szolgáltató számára. Az ideiglenes munkavállaló munkanaponként 10 óránál hosszabb ideig történő foglalkoztatásához a munkaerő-szolgáltató hozzájárulása szükséges. Munkanaponként 10 órát meghaladó munkavégzés csak akkor végezhető, ha az ArbZG 7. §-a szerinti kollektív szerződés vagy a megbízó kollektív szerződésén alapuló üzemi megállapodás vagy hatósági engedély ezt lehetővé teszi, illetve ha az ArbZG 14. §-a szerinti kivételes eset áll fenn; vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkaerő-szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelésére vonatkozó jogosultság fennáll. A megbízónak emellett kötelessége haladéktalanul jelenteni a munkahelyi baleseteket a munkaerő-szolgáltatónak, és az SGB VII. 193. § (1) bekezdésében előírt összes információt rendelkezésére kell bocsátania. A munkaerő-szolgáltató jelenti a munkahelyi baleseteket az illetékes balesetbiztosítási intézménynek. A megbízó az ideiglenes munkavállaló átadása után haladéktalanul átadja a munkaerő-szolgáltató számára az ArbSchG 6. szakaszában ismertetett követelményeknek megfelelő dokumentációt. A munkaerő-szolgáltatónak a munkáltatói feladatainak gyakorlása érdekében a megbízóval egyeztetve, munkaidőben belépési jogot biztosítanak a munkavállalók munkahelyére. A munkaerő-szolgáltató tájékoztatja és oktatásban részesíti a munkavállalóit az általánosan érvényes balesetmegelőzési előírásokról, biztonsági szabályokról és utasításokról. Ha a munkaerő-szolgáltató ideiglenes munkavállalói megtagadják a munkavégzést a megbízó üzemében a hiányzó vagy hiányos biztonsági berendezések vagy óvintézkedések miatt, akkor a megbízó felel a munkaerő-szolgáltatóval szemben az ebből eredő állásidőkért. Az elsősegélynyújtási berendezéseket és intézkedéseket a megbízó biztosítja.

A megbízó jogosult a munkaerő-szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal visszautasítani az ideiglenes munkavállalót olyan fennállása esetén, amely feljogosítja a munkaerő-szolgáltatót az ideiglenes munkavállalóval fennálló munkaviszony indoklással történő megszüntetésére (BGB 626. szakasz). A megbízónak kötelessége részletesen megindokolni a visszautasítás okait. Visszautasítás esetén a munkaerő-szolgáltató jogosult a megbízónak más, azonos szakmai szintű ideiglenes munkavállalót biztosítani. Amennyiben a megbízó az első négy órán belül megállapítaná, hogy a munkaerő-szolgáltató által biztosított ideiglenes munkavállaló nem alkalmas a tervezett tevékenységre, akkor követelheti az ideiglenes munkavállaló cseréjét. Az alkalmasság hiányát a megbízónak kell megfelelően igazolnia. Ezen túlmenően a munkaerő-szolgáltató bármikor jogosult arra, hogy szervezési vagy törvényi okokból a megbízónak átadott ideiglenes munkavállalókat lecserélje, és azonos vagy hasonló szakmai képesítéssel rendelkező ideiglenes munkavállalókat adjon át számára. Erről haladéktalanul tájékoztatni kell a megbízót. Ha a kölcsönzött munkavállaló nem vagy nem időben veszi fel a tevékenységét a megbízónál, akkor a megbízó haladéktalanul tájékoztatja erről a munkaerő-szolgáltatót. Amennyiben elmarad a megbízó általi haladéktalan értesítés, akkor a megbízó a munkaerő-szolgáltatóval szemben semmilyen olyan követelésre nem jogosult, amely az ideiglenes munkavállaló munkakezdésének elmulasztásából vagy a munka időben történő megkezdésének elmulasztásából ered, illetve azzal összefüggésben áll.

A munkaerő-szolgáltató kötelezi magát arra, hogy a tervezett munkához megfelelő személyzetet választ ki. Az olyan kért képesítések esetében, amelyeknél létezik elismert szakképzés, a munkaerő-szolgáltató kötelezi magát arra, hogy csak olyan személyzetet választ ki és bocsát a megbízó rendelkezésére, akik sikeresen elvégezték ezt a szakképzést. Az ettől való eltérést írásban kell egyeztetni. A munkaerő-szolgáltató biztosítja, hogy az alkalmazott munkavállalók – amennyiben azok nem egy EGT-ország vagy Svájc állampolgárai – a külföldiekre vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak a tevékenység megkezdésére. A megbízó kérésére a munkaerő-szolgáltatónak megfelelő igazolásokat kell bemutatnia.

A megbízott kötelezi magát arra, hogy a megbízó által a munkaerő-közvetítésre (ún. közvetlen közvetítés) adott minden megbízást lelkiismeretesen, gondosan és a titoktartás betartásával, az alábbi rendelkezéseknek megfelelően hajt végre.

1. A megbízó a megbízott rendelkezésére bocsátja a megbízás teljesítéséhez szükséges valamennyi információt, illetve lehetővé tesz, hogy a megbízott hozzáférhessen ezekhez. Ez mindenekelőtt a munkaköri leírásokra, munkaköri profilokra, valamint a betöltendő pozícióért járó díjazás mértékére és összetételére vonatkozik. A megbízott által a megbízónak átadott, a pályázótól származó és róla szóló dokumentumok a megbízott tulajdonában maradnak, és azokat haladéktalanul vissza kell juttatni a megbízott számára, amennyiben a pályázó nem kerül alkalmazásra. Az átadott dokumentumok tartalma szigorúan bizalmasan kezelendő; nem engedélyezett a harmadik félnek történő átadásuk és a másolatok saját használatra történő készítése.

2. Ha a megbízó vagy a vele az AktG 15. szakasza értelmében kapcsolatban álló vállalkozás a megbízott által közvetített pályázóval a személyzeti szempontból releváns adatok megadását vagy a személyzeti interjú lefolytatását követő 6 hónapon belül (nem) határozott határidejű munkaviszonyt vagy szabad munkaviszonyt létesít, akkor az sikeres munkaerő-közvetítésnek minősül. A 6 hónapos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a megbízott továbbítja a személyzeti dokumentációt a megbízó számára. Ha nem küldik be a pályázati dokumentációt, és a megbízott szóbeli kapcsolatfelvételének eredményeként a pályázó azt követő alkalmazására kerül sor, akkor a 6 hónapos határidő az első állásinterjú napjával veszi kezdetét. Ebben az esetben a megbízott a megbízó és a közvetített pályázó között megállapodott bruttó éves jövedelem 25%-ának megfelelő közvetítési díjban részesül. Tudományos fokozattal rendelkező pályázók közvetítése esetén a megállapodott bruttó éves jövedelem 30%-ának megfelelő közvetítési díj kerül felszámításra. A bruttó éves jövedelem tartalmazza a fix fizetést, beleértve a szabadságpénzt és a karácsonyi jutalmat, az esetleges külön kifizetéseket és egyéb nem pénzbeli juttatásokat; a változó díjazást 100%-os céleléréssel veszik figyelembe (teljes naptári évre számítva). A megbízónak kötelessége tájékoztatnia a megbízottat a bruttó éves jövedelem összegéről a munkaszerződés és a díjazási kimutatások másolatának megküldésével. Ha a munkatárs az első 6 hónapon belül felmond, a vállalkozónak azonnali helyettesítést kell felajánlania az ebben az esetben megtárgyalandó rögzített ár alapján. A közvetítői díj a munkaszerződés megkötésekor esedékes.

3. A megbízott nem garantálja a közvetítés sikerességét, különösen nem a felek által megállapított határidőn belül. A megbízott nem vállal felelősséget a közvetített pályázó képzettségéért, ismereteiért, alkalmasságáért és teljesítményéért. A felelősség ezért kizárt az esetleges munkakiesés, a munkavégzés elmaradása, a meg nem jelenés vagy egyéb okok esetén. A megbízott esetleges kártérítési igényeinek legalább szöveges formában történő kifejezett elutasításával három hónapos elévülési idő veszi kezdetét, melyen belül a megrendelőnek bíróság előtt kell érvényesítenie (vélt) igényeit; ellenkező esetben azok elévülnek.

4. Ha a munkaerő-kölcsönvevő egy ideiglenes munkavállaló átadása alatt vagy azt követően (de legfeljebb az átadás végét követő 6 hónapos időtartamra) munkaszerződést köt az ideiglenes munkavállalóval, akkor az a fenti értelemben munkaerő-közvetítésnek minősül. A munkaerő-bérbeadó ezt követően a munkaerő-kölcsönvevő és a közvetített ideiglenes munkavállaló közötti megállapodás szerinti bruttó éves jövedelem 20%-ának megfelelő közvetítési díjban (7. b) szakasz) részesül. Minden olyan teljes hónap után, amikor az ideiglenes munkavállaló korábban a munkaerő-kölcsönvevő számára volt átadva, a közvetítési díj 1/12-ével csökken. A munkaerő-kölcsönvevő a közötte és az ideiglenes munkavállaló között megállapított bruttó éves jövedelem összegére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségére a 7. b) szakasz rendelkezései irányadóak.

Tekintettel arra, hogy a közvetített munkavállalók a megbízó irányítása és felügyelete alatt végzik tevékenységüket, a munkaerő-szolgáltató nem felel az általuk a tevékenységük során vagy annak következtében okozott károkért. A megbízó mentesíti a munkaerő-szolgáltatót a harmadik felek által az ideiglenes munkavállalókra bízott tevékenységek elvégzésével és végrehajtásával kapcsolatban támasztott minden esetleges követelés alól. Egyéb esetekben a munkaerő-szolgáltató, valamint annak törvényes képviselőinek és közreműködőinek felelőssége a szándékosságra és a súlyos gondatlanságra korlátozódik. Ez a felelősségkorlátozás nem vonatkozik az élet, testi épség és egészség sérelmével kapcsolatos károkra. Ez a törvényes, valamint szerződéses felelősségvállalásra egyaránt vonatkozik, különösen a mulasztás, lehetetlenség, alkalmatlanság, kötelességszegés vagy károkozás eseteiben. A munkaerő-szolgáltató különösen nem felel az ideiglenes munkavállalók munkájának eredményéért vagy az általuk a munkavégzés során vagy annak következtében okozott károkért, illetve az ideiglenes munkavállalók pontatlansága vagy távolléte által a megbízónak okozott károkért. A megbízó mentesíti a munkaerő-szolgáltatót minden olyan követelés alól, amely a munkaerő-szolgáltatót az AÜV-ből eredő biztosítékok és kötelezettségek (pl. ellenőrzési és értesítési kötelezettségek) megbízó általi megszegéséből ered. A munkaerő-szolgáltató kötelezi magát, hogy az esetleges igénylőkkel szemben a vonatkozó elévülési határidőkre hivatkozik.

A munkaerő-szolgáltató által megadott valamennyi díjazási tétel nettó érték. Az AÜV befejezése esetén a munkaerő-szolgáltató számlát állít ki a megbízónak – folyamatos megbízás esetén heti rendszerességgel – a törvényes hozzáadottérték-adó feltüntetésével, kivéve akkor, ha a felek kifejezetten más számlázási módban állapodnak meg. Az elszámolás a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján történik, melynek során legalább a megállapodás szerinti üzemi munkaidőt kell elszámolni. A ledolgozott munkaórákat minden közvetített munkavállaló számára hetente kitöltendő tevékenységi nyilvántartással kell dokumentálni, és ezeket tényszerű ellenőrzést követően a megbízó megbízottjának kell aláírnia. Ebből a célból a közvetített munkavállalóknak a megbízó által biztosított eszközöket (munkaidő-nyilvántartás/elektronikus munkaidő-nyilvántartás) kell használniuk, amennyiben ezek rendelkezésre állnak. A megbízónak kötelessége lehetővé tenni a tevékenységi nyilvántartás időben történő kiállítását. A tevékenységi nyilvántartásban fel kell tüntetni a napi munkaidő kezdetét és végét, a szünetekkel együtt. A túlórákat külön kell feltüntetni. A számlázási összegek azonnal – levonás nélkül – esedékesek, amint a megbízó átvette a munkaerő-szolgáltató által kiállított elszámolást. A megbízó késedelembe kerül, ha a számlázási összeg a számla kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül nem érkezik be a munkaerő-szolgáltató üzleti számlájára. Előzetes emlékeztetőre nincs szükség. A BGB 288. szakasza alkalmazandó. Ebben az esetben a megbízónak jogában áll bizonyítani, hogy a munkaerő-szolgáltatónál nem vagy nem ilyen mértékben keletkezett kár. A munkaerő-szolgáltató által közvetített ideiglenes munkavállalók nem jogosultak előleg vagy kifizetések kapására munkaerő-szolgáltató által kiállított elszámolások alapján. Az ideiglenes munkavállalóknak történő kifizetések nem rendelkeznek teljesítési hatással. Ha a megbízó a díjazás megfizetésével (részben) késedelembe kerül, akkor azonnal esedékessé válik az olyan kiszámlázatlan órák díjazása, amelyek teljesítését a megbízó aláírásával már igazolta egy tevékenységi nyilvántartásban. A munkaerő-szolgáltatónak jogában áll megtagadni a teljesítést, amennyiben a megbízó nem teljesíti ezt. A megbízó nem jogosult a munkaerő-szolgáltató követeléseit beszámítani, illetve visszatartási jogot érvényesíteni, kivéve akkor, ha a megbízó által érvényesített ellenkövetelés nem vitatott vagy jogerősen megállapításra került. A megbízó nem jogosult a munkaerő-szolgáltató követeléseit harmadik félre hagyni.

A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy szigorúan bizalmasan kezelnek minden olyan információt, amelyről az együttműködés során tudomást szereznek, beleértve a kölcsönzött munkavállalók személyes adatait. Ugyanez vonatkozik a szerződő felek belső üzleti ügyleteiről és folyamatairól szerzett valamennyi ismeretre. Kivételt képez ez alól minden nyilvánvaló vagy általánosan ismert adat és információ. A szerződő felek kötelezik magukat a szerzett információk, adatok és ismeretek lehető legnagyobb gondossággal történő kezelésére. Megteszik az információk és adatok védelméhez szükséges óvintézkedéseket, legalább azonban azokat az óvintézkedéseket, amelyek a saját üzleti tevékenységükre vonatkozó különösen érzékeny információk védelméhez szükségesek. Kötelezik magukat továbbá, hogy a kapott információkat és adatokat kizárólag a megállapodás szerinti szolgáltatásnyújtás céljaira dolgozzák fel, és azokat semmilyen más célra nem használják fel, nem továbbítják harmadik feleknek és nem teszik azokat hozzáférhetővé. A szerződő felek kötelezik magukat továbbá, hogy betartják az adatvédelmi törvények és a GDPR követelményeit. Az érintett munkatársakat az adatok titokban tartására kötelezik. Az ebben a szakaszban meghatározott kötelezettségek a felek együttműködésének megszűnése után is fennmaradnak. A megbízó kötelezi magát, hogy a megszűnést követően haladéktalanul törli a tudomására jutott információkat és adatokat, feltéve, hogy nem áll fenn ezzel ellentétes törvényi megőrzési kötelezettség. A munkaerő-szolgáltatótól kapott adathordozókat vissza kell adni vagy meg kell semmisíteni azokat. Különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vonatkozó adatvédelmi előírásoknak megfelelően Önök kötelesek törölni a munkavállalóink általunk megadott személyes adatait, amint az adatkezelés célja megszűnik, és nem áll fenn jogi kötelezettség azok további tárolására. Önök ezúton kötelezik magukat e szabályok betartására.

Az AÜV és a jelen ÁSZF módosításainak és kiegészítéseinek érvényességéhez írásbeli forma szükséges. Ez az írásbeli formára vonatkozó követelmény módosítására egyaránt vonatkozik. Az írásbeli forma helyett elektronikus forma (BGB 126a §) is alkalmazható. A munkaerő-szolgáltató által átadott ideiglenes munkavállalók nem jogosultak az AÜV és a jelen ÁSZF módosítására, kiegészítésére vagy kiegészítő megállapodások megkötésére a megbízóval.

A munkaerő-szolgáltató és a megbízó közötti szerződéses kapcsolatból eredő és azzal kapcsolatos valamennyi jogvita esetén a bírói illetékesség helye Münster. A munkaerő-szolgáltató ezen túlmenően a megbízó általános bírói illetékességi helyén működő bíróságokon is érvényesítheti követeléseit. A munkaerő-szolgáltató és a megbízó közötti valamennyi jogviszonyra kizárólag a Németországi Szövetségi Köztársaság joga érvényes.

Amennyiben a jelen ÁSZF vagy az ennek alapján megkötött AÜV bármely rendelkezése részben vagy egészben érvénytelen lenne vagy érvénytelenné válna, akkor ez nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. Az érvénytelen rendelkezés helyébe olyan rendelkezés lép, amely a lehető legközelebb áll a gazdasági célhoz.